Psalms 55

Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád. ^a1Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat. ^b 2Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet. ^c 3Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. 4Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg! ^d 5Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait. ^e 6Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal. ^f 7

A kegyesnek vígasztalódása, mikor a rágalmazó bántja

8Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; 9Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. ^g 10Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való! ^h 11Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere! ⁱ 12Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela. 13Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet. 14Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela. 15És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta: 16Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! ^j 17Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. 18Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt. 19

Fohász az embereknek általános romlottságból való megváltásáért

20Az éneklőmesternek a mahalathra, Dávid tanítása. ^k 21Ezt mondta a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak és útálatos hamisságot cselekedtek, nincs a ki jót cselekedjék. 22Isten letekint a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső? 23Mindnyájan elhajlottak, és valamennyien megromlottak, nincsen a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is. ^l